Köszönetet mondok minden gondolatokat megfogalmazó és a világhálón közlő társaknak, barátoknak, akiktől nagyon sokszor az igehirdetéseim tárgyához, szövegéhez segítséget kaptam.

2016 február 14 böjtfő

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent" Mt 5, 8

Lekció:5 Mózes 9, 9-19

Egy vallomással kezdem: bevallom, mindig fejtörést okozott a református böjt értelmezése. Mert ünnepnek tartjuk a Böjtfőt, noha nem is tartunk böjtöt.
Mózes Memento-ját olvastam fel, hogy ő segítsen közelebb kerülni a böjt titkához. Mózes újrameséli a történetet. Most már nem azok hallják, akik a főszereplői voltak. Ők a fiak és érteniük kell a sivatagi felkészítőt: a megtisztulás negyven esztendejét. Negyven év böjt után most emlékeznek. Készülődnek. Készülünk Istenünk elé – ez a böjt.
- Mit tehetek azért, hogy elnyerjem a világosságot? – kérdezte a tanítvány mesterét.
- Körülbelül annyit, amennyit azért tehetsz, hogy a Nap reggel felkeljen – felelt a mester.
- De akkor mi haszna van a böjtnek? (és imának)
- Hogy biztosan ébren legyél, amikor a Nap felkel... - felelte a mester.
„Minden féltett dolognál jobban őrizd a szívedet!" Új szívre van szükségünk.. Éhezni és szomjazni az Istent. Sírdogálni áldásait, szabadítását.
Böjtölniük kell és emlékezniük. Kiüresedniük, azért, hogy betölthetők legyenek.

A mai modern világban ismét divat lett a böjt. A megtisztulás ideig-óráig való élményét keresi benne az ember. A „wellness-kultúrának" is szerves része lett a böjt, ennek megfelelően az egészséges életmód hívei már nemcsak a testi, hanem a lelki-szellemi megtisztulás reményében is gyakorolják ezt a hagyományt. A mai ember megterhelt életvitelében szükséges a böjt gyakorlása. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi évtizedekben a táplálkozással foglalkozó szakemberek elkezdték újra felfedezni a böjtnek a tisztító hatását, melyet némelyek már a „csodálatos" jelzővel illetnek, és mind a gyógyítás, mind az egészség megőrzés során alkalmazzák.
De mit is jelent valójában ez a „belülről való táplálkozás/tisztítás"? Melyek azok a belső, lelki erőforrásaink, amelyekből táplálkozhatunk?
A megtisztulás ideig-óráig való élményénél sokkal többet akar nekünk Isten adni.
- mit értünk megtisztuláson? : tág értelemben a szennytől való megszabadulás, mosdás, fürdés. Teológiai értelemben a bűntől való megszabadulás, a megtérés következménye. A lelki életben a tökéletesség útjának első szakasza. Az Ószövetségben a kultikus tisztátalanság megszüntetése lemosás, mosakodás, vérrel meghintés, izzó parázs érintése tisztulási áldozat révén volt lehetséges. Jézus újra és újra arra mutat rá, hogy a külső megtisztulás semmit sem ér, ha belül az emberi szívben nem történik változás. Bizonyos ételektől való tartózkodás, még önmagában nem teszi tisztává az embert, sőt Jézus szerint a tisztátalanság igazi forrása ott belül, az emberi szívben van!
Szent Ágoston egyik híres mondata: „Ha valaki látni akarja az Istent, ne menjen messze földre Istent keresni. Térjen be saját szívébe. Ha abban szeretet honol, akkor ott - amennyire ez a földön lehetséges - megláthatja az Istent. Mert az Isten szeretet."
- mi a megtisztulás célja? a megtisztulás célja és jutalma nem önmagunk tökéletességének elérése, hanem a tökéletes Isten felismerése és meglátása. Tudjuk, hogy a testi szem is csak akkor lát, ha tiszta. A szívnek is van szeme. Akkor látja meg az isteni valóságot, ha tiszta. A szív az ember legbensőbb titka. Benne születnek a gondolatok, érzelmek, elhatározások.
Van egy világ, amely éppen olyan valóságos, mint ez a látható realitás – noha láthatatlan. Az eligazodáshoz benne Isten nem a szemeket adta, nem lábakat vagy kezeket, hanem egy másik érzékszervet: a lelkünket. Szem gyanánt a hitünk vezet. Sokkal érzékenyebb érzékszervünk a lélek a szemeinknél. Becsapni is nehezebb. Én mindig akkor bántam meg, amikor nem hallgattam a megérzéseimre, lelkem finom rezdüléseire és jeleire. Nagyon drágán megfizettem minden esetben.
Itt látom a böjt értelmét. Szükségünk van a tisztánlátás helyett a „tisztánérzésre". Újra mondom: A szívnek is van szeme. Jézus nagyon fontosnak tartotta a benső, láthatatlan szív tisztaságát. Jaj, annak az embernek, kinek a szíve nem tiszta! Az ilyen szívből származnak „... a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok, valamint istenkáromlás, gőg, esztelenség. Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek, s ezek teszik tisztátalanná az embert." (Mk 7, 21-23)
A tiszta szív olyan szív, amelyet nem az önző, másokat megkárosító, szeretetlen gonoszság tölt el, hanem az Isten szívével egyesülve mindenkit szerető jóság. A szív tisztaságát, a szív szemének tisztánlátását, nemcsak a szenvedélyeinket kiélő és kiégető mámor és tobzódás szennyezheti be, vakíthatja meg, hanem elnehezítheti az élet gondjaiba való elmerülés is. Mert mit is tesz a mai ember?:
Hamvas Béla azt írja, az ember ott téved, hogy elkezdi gyűjteni az életfeltételeket, hogy lakás kell, tv kell, autó kell, de jobb autó kell, de jobb tv kell, de vikkendház is kell és addig gyűjti az életfeltételeket, amig az infarktus el nem viszi, de életre már nem kerül sor csak feltételeket gyűjt egész életén keresztül, dúsítja, gazdagítja az életfeltételeket és már nem lesz neki módja, hogy ezekkel az életfeltételekkel jól éljen. Mindez attól függ, hogy hol van az embernek az értékrendje. A szivében, az eszében vagy a gyomrában?
Az anyagiakon felülemelkedve megszabadulhatunk attól a belső görcstől, hogy mindig egyre több mindenre van szükségünk, hogy egyre többet akarjunk. A böjt segít elengedni minden felesleget, többletet és a böjt által megérthetjük, hogy minél kevesebb javat halmozunk, annál szabadabb a lélek.
Vagy mit tesz még az ember?: aki a maga lelki sebeivel állandóan sebzi az embereket, annak a sebeit senki sem igyekszik bekötözni. Aki folyton a maga problémáival foglalkoztatja az embereket, annak problémáival senki sem foglalkozik szívesen. Aki a maga fájdalmas hangulatával rátelepszik a családjára, a barátaira, az elől menekülnek a családtagok, barátok és kollégák.
- Milyen úton juthatunk, tehát el a szív tisztaságához?
A böjt igazi értelme az elcsendesedés, az Istenre figyelés és az önvizsgálat. A cél az, hogy kapcsolatba kerüljünk legmélyebb valóságunkkal, szívünk legintimebb részével, ahol az életünk forrása van. Ez bizony nem könnyű dolog, mert mi általában létünk felületén élünk, s legtöbbünk elvesztette a kapcsolatot ezzel a maggal, amely legmélyebben van bennünk. Ezt a belső életet, amelyet a modern pszichológia a „tudattalan" vagy az „identitás" terminusokkal fejez ki. Ehhez igazodik mindannak kibontakozása, amit saját létünk képességeként minden ember magában rejt. Sajnos ez a belső egységünk megsérült, ezer apró, felületes vágy töredékeire hullott szét, amelyek előtérbe kerültek bennünk, minden irányba szaggatnak minket, s megakadályozzák, hogy tudatosítsuk, mi is Isten igazi akarata bennünk. Ezért nyugtalan és békétlen az emberi szív, s ezért nem tud máshol, csak Istenben megnyugodni. Popper Péter: indiai útja során beszélgetett egy tanitóval, aki megkérdezte tőle, hogy vannak az ő országában az embereknek a vallása. Ő beszámolt, arról, hogy vannak katolikusok, protestánsok, zsidók, stb. Arra azt válaszolta Direndra, látom azt, hogy nem tudja, hogy mi a vallás. A vallás az, hogy mit csinál az ember amikor egyedül van. Ja, erre tudok felelni, mondta Popper - igyekszik az ember nem egyedül lenni, telezsúfolni programokkal, bulikkal, történésekkel az életét. Ha ez nem sikerül, akkor háttérzaj, televizíó, rádió, minden - tehát sose akar egyedül maradni önmagával csendben. Menekül ettől a csendtől. Aki menekül ettől a csendtől, az menekül önmagától. Nem tud böjtöt tartani, böjtben élni.
A tisztaság utáni vágy vezette az ószövetségi választott népet is. Izráel népe a ceremoniális követelményeknek kínos gonddal igyekezett eleget tenni, de végül is azok betartása mégis akadállyá és teherré vált. Vallásos életük tele volt szabályokkal, korlátozásokkal és külső tisztátalanságtól való félelemmel.
A tiszta szív alatt elsősorban a bűntől megtisztított szívet érthetjük, melynek, egyik nagy jellemzője a teljes osztatlanság. A tiszta szív osztatlanul Istené. Mit jelent ez? Sokan azt mondják: hiszek Istenben, olvasom a Bibliát, de azért még a horoszkópot is elolvassák. Horoszkóp és Isten. Mások: Hiszek Istenben, - de ha az egészségükről vagy a jószerencséjükről van szó, mégis lekopogják, nemhogy valami baj történjék. Isten és babona. Mások azt mondják: hiszek Istenben, de templomba járni, Isten Igéjét hallgatni nem érek rá. Isten és Isten nélküliség. Böjttelen helyzetek ezek. Böjt-nélküliség.
Panaszkodunk az ország dolgaira, a politikai élet megosztottságára, de min csodálkozunk? Mitől ne lenne megosztott a politikai élet, amikor az átlagember – ahonnan a vezetőink is kikerülnek – megosztott szívű? Honnan lehetne egység jobb és baloldal között, magyar és román, cigány és migráns között, református és katolikus, ortodox között, ha az egyes emberek szíve, a mi szívünk megosztott, nem egyértelműen Isten uralma alatt van.
Amikor az ember átadja a szívét Krisztusnak, akkor a sötét szívben megjelenik egy nagyon picike fehér pont, amely a Krisztussal való állandó kapcsolat által folyamatosan növekszik. Továbbra is lesznek bűnök – ezektől nem is kell megrémülni – de a szív célja változik meg: mostantól mindent Isten akarata határoz meg. A böjtömet is.
Az igazi böjtben tehát nem mi cselekszünk, hanem az Úr. Ha ugyanis mi próbálunk meg cselekedni és az a célunk a böjttel, hogy önmagunkat tökéletesítsük zsákutcában találjuk magunkat, mégpedig egy olyanban, amelyikben csak a magunk megtisztulásával foglalkozunk. E. Kästner történetecskéje sokatmondó:
„- Valóban nem volt könnyű...- sóhajtott leplezetlen büszkeséggel az óra, amikor a riporter interjút készített vele.
– Kitartó, kemény tréninggel, böjttel, sokéves megfeszített munka eredményeképpen büszkén kimondhatom: sikerült úrrá lennem a természetemen.
– ...?
– Uram, ha hiszi, ha nem, Ön most a világ leggyorsabb órájával készíthet interjút!"
Nem az a lényeg, hogy mennyit teszünk, hanem hogy mit teszünk.
Jézus nem azt mondta, hogy szeressétek az egész világot, hanem "szeresd felebarátodat." és „jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." (Antoine de Saint-Exupéry).
Ezért a böjtre javaslok egy fajta metódust, melyet követve az ember kicsit felkészültebben tudja megérezni az utolsó vacsora kenyerének ízét, és a harmadnap örömét:
Tűzz ki magadnak valami elérendő testi/lelki célt a böjt idejére Pl. Nem eszem csokit (a vasárnap mindig ünnepnap, ekkor lehet).
Vagy ha veszekedni támadna kedvem a férjemmel - feleségemmel - szüleimmel - munkatársammal, ezt mondom magamban: „Nem, böjt van", és nem elfojtva, hanem egyszerűen elengedve a mérget, inkább a szeretet eszközéhez nyúlok.
Olvass minden nap egy saját magad által megszabott mennyiséget valamely lelkedet igazán emelő olvasmányból lehetőleg reggel, mert akkor a nap során is az eszedbe jut, főként, ha a választott olvasmány a Szentírás, amelynek zengése olyan, mint egy pompás költemény!
Kerüld azon tetteket és szavakat, melyek lelkedet lefelé húzzák ahelyett, hogy megtisztulva érkezhetnél az ünnepre!
Ülj le a feleséged - férjed - szülőd - gyermeked mellé, fogd meg a kezét és egyszerüen csak szeresd!
Próbáld meg gyakorolni az adományozást! Elsősorban nem a pénzre kell gondolni, hanem embertársaidnak való segítségre, apró meglepetésekre, figyelmességekre, melyekkel tudod, hogy boldoggá teszed, szolgálsz neki. (Pl. Nagymama felkeresése, hogy meséljen, hogy van. Ne sms-en keresztül tartsd a kapcsolataidat)
A hétköznapi rohanásban adj magadnak időt a nyugodt elmélkedésre életed, lelked dolgain, hogylétén.
Ha úgy érzed igenis tarts étel-böjtöt is, de ne feledd ez a kegyességünknek olyan része, ami magánéletünkhöz tartozik. Nem olyan mutatvány az, amit életünk kirakatába kellene állítani.
Jó dolog tehát a böjt, de azt nem lehet senki számára szabályban előírni, mert akkor csak képmutatás lesz belőle. A böjt lényege nem a lemondás, hanem a felszabadulás valamilyen megkötöttség alól. Arról kell tehát lemondani, ami azzal fenyegeti az embert, hogy megkötözöttségben tartja.
Végül azt tenném még hozzá mintegy az egész böjtöt átfogó belső hozzáállásra vonatkozólag, hogy e 40 nap nem sanyarúság, szenvedés - Krisztus Urunk végzi azt helyettünk -, hanem örömünnep, amikor osztozhatunk az Istennel az ő Fiának életútján keresztül a boldogságban, tisztaságban és békességben. ÁMEN

Reménység Háza

Moldovei utca 2 szám
500205 Brassó
Románia
www.remenyseghaza.org

Elérhetőségünk

Lelkipásztor +40-745-011-632
Vendéglátás +40-723-254-227
Nikodémusz Idősek Otthona +40-754-058-971
Apáczai Csere János +40-740-420-638