A barcaszentpéteri idősek otthonába Ménessy Csilla tiszteletes asszony visz ki, aki útközben az álarcosbált tervezi a 23 lakónak. A bentlakásos körülményeket ismerve, csak ámulok és bámulok a látottakon: fényképekkel díszített folyosók, virágok, kézimunka-díszek. Szállodához sem tudom hasonlítani, hisz itt nagyobb a tisztaság, ráadásul sokkal barátságosabb is a környezet. Otthonos.Kovács Eszter, a Nikodemus öregotthon szociális aszisztense vezet körbe. Ahogy belépünk az egy vagy két ágyas szobákba, pillanatok alatt elfelejtem, hogy hol is vagyunk. Mindenhol más bútorok, más fényképek és más márkájú tévé. Részletkérdésnek tűnhet, de az időseknek fontos, hogy a saját megszokott tárgyaik vegyék őket körül. Akivel csak szóba állok, mind-mind hálálkodik, hogy itt lehet, és elégedett a szolgáltatásokkal. Hosszasan mesélik, hogy miért jó itt nekik, csak az szakítja félbe őket, hogy az órára pillantanak és eszükbe jut, hogy hétfőn bibliaóra van, ezért a díszterem fele veszik az utat: tolószékb