"Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne, hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, amely így hangzik: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?" Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás ezt is mondta: Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. Ezeket mondta Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt. Jóllehet a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallották meg ezt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából; mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét." (János ev.12,37-43) - Jelek, csodák: ha valaki a tanúja, annak többé nem volt lehet kérdése. Mégis mégsem hitt benne mindenki, és aki hitt benne, az se mindig merte felvállalni. Mi volt, mi lehetett az oka ennek? És mi az oka ma annak, ha ma az ember felelet nélkül hagyja Isten hívását. - a hitetlenség

" És íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. ...Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta: Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára..." (Lukács ev. 2,25-31) A karácsonyi istentiszteletek után Jeruzsálembe zarándokolunk. Jézust, mint elsőszülött fiúgyermeket régi szokás szerint szülei a jeruzsálemi templomba viszik, hogy bemutassák az Úrnak.Olykor nálunk is megadatik, hogy két-három hetes kisbabát mutatunk be keresztelőkor, az Úrnak felemelve őt: "Az Úr ajándéka a gyermek..." - mennyivel több lenne, ha a sokak számára már idegenül hangzó egyházkelés régi szokását újra szorgalmaznánk, ami ráadásul a bibliai kor hagyomán

Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lukács ev. 2, 10-11) A karácsonyi angyali kórus szavaival köszöntelek: "Dicsősség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség és jó akarat az embereknek" - Hol szólt tegnap este csengő hang? Karácsonyhoz hozzátartozik a csengőhang. - csodát idéz - várjuk-vártuk a hangját - azt éreztük: oda kell menni -ott valami történik. Újra át akarom élni a Karácsony örömét, meglepetését. A karácsony kiváncsiságát. Az öröm izgalmát. Mi az öröm? Nehéz megfogalmazni. Amit örömnek szoktunk nevezni? Mivel lehet mérni? Sokat gondolkodtam rajta.Pénzben? - sokan próbálkoztak most karácsony táján hetekig vadásztak rá, hogy örömet szerezzenek valakinek/vaklakiknek. Aztán vagy sikerült vagy nem!Százalékban? - hogy bizonyos kémiai vegyület elér egy szintet a vérünkben, akkor van öröm, van mámor? Ez is egy

Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani. (130. Zsoltár 5-7) - Jel. 3, 14-20 Advent idejében ezzel a szóval találkozunk a templomban a legtöbbet, hogy „várni”. Idős éveinkben sem felejtjük el, mit is jelentett gyermekfejjel a karácsony előtti hetekben közeledni a varázslatos estéhez, amit a 20. század egy nagyszerű zeneműve „Megdicsőült éj”-nek nevez. (A. Schönberg) December hónap a várakozás ideje, közeledik a karácsony. De mindjárt eszünkbe juthat annak a gyermeknek története is, aki nem tudott várni a karácsonyig, titokban kutatott a szülei bőröndjei között, amíg rátalált a neki készített s elrejtett ajándékokra. Ezzel el is rontotta a maga örömét, mert nem tudott – várni.A “várni tudás” valóban olyasmi, amit érdemes tanulni. Magyar nyelvünk gazdag a szó változataiban – egy igekötő a szó elején, s már eg

"Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését." (Róma 8,18-19) Lekció: 2 Kor.4, 5-10 - merész adventi reménység.- ezzel a gondolattal vissza lehet élni, és vissza is élt nagyon sokszor a múltban a keresztyénség. - pesszimista életszemlélet, hogy az egész földi élet egy nagy siralom völgye, de majd kárpótol minket minden itteni szenvedésért a túlvilág dicsősége és öröme. - elég olcsó vigasztalás. - végső nagy adventi reménység beteljesülésének a bizonyosságában látja a földi életet. - aktivitásra biztató reménység.A világ sóvárogva vár? - kitartóan összpontosít egy célra. Mint egy szomjas szarvas, aki előre nyújtja fejét, szimatolja a levegőt, úgy várja a pillanatot, hogy mikor ihat a friss folyóvízből. Pattanásig feszül, az egész lénye egy célra figyel. Mikor érkezik el, amit kíván?Sóvárogva vár: „expectatio expectat”. Hihetetlenül erőteljes, már-má