2014 DECEMBER 14 Advent III.

És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (Luk1, 28-33)

Lekció : Ézs. 6:1-7
Az Ószövetségben már jóval Krisztus Urunk születése előtt megtaláljuk a Messiás eljövetelére vonatkozó próféciákat. A próféciák ötszáz évvel az Ő születése előtt kezdtek sűrűsödni, melyek arról tanúskodnak, hogy a Messiás hol fog megszületni, hogy fogják elárulni, mennyiért fogják elárulni. Isten szüntelen üzen. A most felolvasott Ige arról beszél, hogy miként érkezett meg Jézus. Minden érkezés csodálatos. Egy földi gyermek érkezése is csodálatos. Nagy csoda. Mennyivel csodálatosabb lehetett Isten gyermekének a földre való érkezése. Az érkezésről való híradás azzal kezdődik, hogy a hatodik hónapban elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába egy szűzhöz, akinek a neve Mária. Isten angyallal kereste Máriát. Milyen jó lehetett olyan asszonynak lenni, akit angyallal kerestetett Isten. Bennünket az ő egyszülött Fiával kerestet. Mária nem tudja, hogy egyszer utána fog jönni az angyal és megmondja neki: Istennek szüksége van rád.
Milyen jó, hogy mi már tudjuk, hogy Isten minket is fel akar használni és bennünket is kerestet, éspedig nagyobbal, mint az angyalok. Amikor megérkezett az angyal Máriához, akkor teljesedtek be a próféciák. Így szól hozzá az angyal:" Örülj kegyelembe fogadott az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között."
Megdöbbent, hogy milyen köszöntés ez, de amikor megkapta a mennyei híradást, hogy gyermeke fog születni" és nevezd az ő nevét Jézusnak", akkor mély alázattal fogadta a felmagasztalást. Jézus nevének fontos jelentése van. Régen minden névnek sajátos jelentése volt. Egy-egy névnek még ma is tudjuk a jelentését. Hajnalka- hajnalt jelent, Zoltánok régen katonai futárok voltak, akik vitték a parancsot, hogy hol és mikor kell támadni, Gyula fejedelmet jelent. Azért van Gyulafehérvár, mert ott lakott Gyula a fejedelem, aki parancsolt. Az Anna bibliai név, kegyelmet jelent. Az Erzsébet azt jelenti, Isten esküje. István azt jelenti, hogy koszorú vagy korona. Minden névnek jelentése volt. Jézus nevének is jelentése van. Jézus neve azt jelenti magyarul, hogy Szabadító. A legszebb név, mert ő szabadítja meg a népet bűneiből.
Hogy mit jelent a szabadító csak az tudja igazán, aki volt már valami nagy bajban, fogságban, súlyos betegségben, vagy nagy gondban és egyszerre Isten ajtót nyitott számára és megszabadult. Isten azt az ajtót Jézus Krisztusban adta nekünk a bűnből és a halálból való szabadulásul. Hogy mit jelent igazán a szabadulás, azt talán a gályarabok tudhatták. Már évek óta húzták az evezőt, közülük sokan elhullottak és úgy érezték, ott kell elpusztuljanak mind, amikor megjelent Ruyter tengernagy hajója. Amikor kiszabadította őket, odavezette a maga hajójára és le akarta ültetni a szépen megterített asztal mellé, nem akartak a piszkos ruhájukban oda leülni és akkor idézte nekik az Írást, hogy Isten kihozza a nyomorultakat a porból és a szemétből és a fejedelmek mellé ülteti őket. Könnyel a szemükben ültek le szépen a terített asztal mellé, mert azt érezték, hogy beteljesedett az Ige rajtuk.
Jézus Krisztus is ezt hozta nekünk. Le vagyunk mi is láncolva a bűneink hajójába. Le vagyunk mi is kötözve ezernyi bűnnel, gonddal végső fokon a halállal, úgy érezzük, hogy nem tudunk megszabadulni. És egyszer csak jön a hajó, amit úgy hívnak, hogy üdvösség, és rajta van az, akit úgy hívnak, hogy Jézus, a Szabadító. Ö int és egyszerre lehullanak a láncok és a kötelek rólunk.
És mint régen Ruyter tengernagy felemel és átvisz a maga hajójára és leültet a maga asztalához az úrvacsora kenyerének és borának asztalához, a szeretet, a bocsánat, a jóság és az örökélet asztalához és azt mondja gyertek egyétek és vegyétek. És mi is úgy vagyunk mint a megszabadult gályarabok. Érezzük a magunk lelki ruháját és még leülni sem nagyon merünk. De ekkor azt mondja nekünk: meg van írva Isten lehajol a szegényhez, felemeli a porból és a fejedelmek mellé ülteti.
Ezt jelenti azt, hogy Szabadító.
De egy másik neve is van Jézusnak :Krisztus. A Krisztus magyarul felkentet jelent. Amikor felkenték régen a királyt, és beiktatták a királyságba, akkor megkenték szentelt olajjal. Olyan volt ez a megkenés, mint egy hivatalos iraton a hitelesítés a pecsét.
Jézus Krisztus nem emberek kenték fel. Őt az Atya Isten kente fel. Felkente éspedig úgy, ahogy valamikor tanultuk a Kátéból. Felkente prófétának, a legfőbb prófétának, hogy tőle tanuljunk mindent. Ezért nem számit az nálunk, hogy mit mond a pápa, vagy akár a püspök, ha az ütközik a Szentírással .Az számít, amit Jézus Krisztus mond, mert ő a legfőbb tanítónk és egyedül tőle kell megtanulnunk azt, hogy mit üzen nekünk Isten és azt, hogy hogyan kell élnünk. Jézus Krisztus fel van kenve a mi egyetlenegy főpapunkká. Régen , az Ószövetség idejében a zsidó főpapok, érezve, hogy valahogy meg kell szabadítani a népet a bűntől, a nagy engesztelési áldozat idején bevitték a két kost vagy két bakot a templom szentjébe. Jelképesen ráhelyezték a nép bűneit, hibáztál, loptál, csaltál, gyilkoltál, paráználkodtál, vétkeztél. Az egyiket megölték, hogy szenvedjen a nép bűnéért, a másikat kiűzték a pusztába, hogy ott legyen vadállatok martaléka. Innen származik a bűnbak kifejezés.
Ezt csinálták a főpapok évenként egyszer, a nagy engesztelési áldozat idején. Jézus Krisztus mást csinált. Jézus Krisztus nem állatot áldozott, ártatlan állatot, hanem odaadta a maga ártatlan életété miérettünk. Jézus Krisztus magára vette a mi bűneinket. És elment a pusztába előbb negyven napra, mint egy elüldözött áldozati állat. Aztán meghalt a kereszten érettünk, ő a mi egyetlen főpapunk, aki életével és kereszthalálával bemutatta a bűnért való nagy áldozatot, hogy Isten megbocsásson nekünk.
És Jézus Krisztus fel van kenve, a mi egyetlenegy királyunkká. Ne a rossz királyokra gondoljunk most, hanem arra, hogy milyen kellett volna legyen egy király. Aki még a középkor elején is elől járt a harcban. Ő volt a harcban az első, ő küzdött a népéért. Ez volt a kötelessége a régi királyoknak. Jézus Krisztus nem ilyen király, hanem lelki király. Az ő országa nem e világból való, de elől ment, megharcolt érettünk a bűnnel, a halállal, a Sátánnal. Vigyáz reánk, megőriz minket.
Vajon tudjuk-e, hogy Jézus szabadító?
Hogyha egyszer nagy gondban leszel, ha egyszer úgy érzed, hogy rajtad senki nem tud már segíteni, akkor gondolj arra, hogy Jézus Szabadító.
Vajon gondolsz-e arra, hogy Jézus próféta és, hogy ő a mi legfőbb tanítónk? Vagy legfeljebb néha-néha hallgatod a tanítását, de a szívedig nem engeded azt. Az ő tanítása olyan, mint az orvosság, csak akkor használ, ha bevesszük azt. Ha ő azt mondja, hogy új parancsolatot adok, hogy egymást szeressétek, akkor be kell venni ezt az új parancsolatot. Ha nem hallgatjuk meg a tanítását nyomorult marad az életünk.

Néha jön a gondok serege, ami feldúlja az életünket, gondolj arra, hogy Jézus király. Nézz csak vissza a történelemre, kétezer év alatt mennyi királyság volt, egyik elbukott jött a másik, mert ezen a földön minden változik, de Jézus királysága örökké megmarad. Napóleon írta Szent-Ilona szigetén, Onnan tudom, hogy Jézus az Isten fia, mert egy egész sereg hallgatott rám és az egész világ rettegett tőlem, de most senki sem törődik velem. Jézust azonban most is imádják az emberek. Mennyi parancs volt ebben a világban és mindegyik elbukott, Jézus kétezer évvel ezelőtt egy parancsolt adott ki, hogy kereszteljenek meg minden gyermeket az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében, ez a parancs mindmáig megmaradt.
Jézus amikor földre érkezett, a szeretet érkezett vele.
Csodálatos érkezése szűztől született, lehet, hogy a hitetlenek megmosolyogják ezt a hittételt . Miért szükséges, hogy Jézus ilyen módon szülessen e világba, hiszen születhetett volna másképp is. De ennek magas értelme van.
Először megüzente, hogy meg fog születni, hogy hol fog megszületni a Megváltó, mivel Betlehemben mások is születhettek kellett valami megkülönböztető jel, valami olyan ami nem történik minden nap, hogy figyeljen fel a világ, hogy ez csakugyan a megígért Messiás lehet. Ezt hirdette a próféta, imé a szűz fogan méhében és szül fiat és hívják nevét erős Istennek, örökkévalóság Atyjának, békesség fejedelmének, Uralma növekedésének nem lesz vége. Ezt hirdette előre, hogy figyeljen rá az egész emberiség.
De még egy dologért így kellett születnie. Mi mindannyian örököljük a bűnt, egyik nemzedék átadja a másiknak, mint valami nagy fekete láncszemet. Jézus bűn nélküli volt, ő más volt. Ezért nem úgy született, mint mi. A nemzedékek nagy fekete láncolatába Isten beiktatott egy fehér láncszemet. Egy szűztől való születést, egy egészen mást, hogy jöjjön el a bűn közé a tisztaság, a gyűlölet közé a szeretet, hogy jöjjön el a jóság, a bocsánat, a kegyelem. Mit érezhetett Mária, amikor mindezt elmondta neki az angyal? Hogy eljövendő Fia a Magasságos Fiának mondatik. Feleletül, csak ennyit tudott mondani: Mi módon lesz ez, holott én férfit nem ismerek? Milyen csodálatos dolog lehetett testében helyet adni Isten Fiának. Érezni, tudni, hogy Jézus az ő testében Isten csodájaképpen megfogant és ott nő a teste és tőle fog megszületni az Isten Fia.
Jézus azt akarja, hogy minden szívben ott legyen. Akkor ott volt szűz Mária testében, de azt akarja, hogy lelkileg is a mi szívünkben ott legyen. Érezzük magunkban ott növekedni, nagyobbá lenni az ő jóságát, szeretetét, hatalmát, erejét, hogy érezzük, hogy Krisztus bennünk van, mi pedig benne vagyunk.
Mahatma Gandit , India felszabadítóját méltán nevezhetjük szent embernek. A népe nevezte el Mahatmának, azaz nagy léleknek. Gandiról tudjuk azt, hogy Krisztus követője volt, anélkül, hogy keresztyénné lett volna. Rongyosra olvasta az Újszövetséget és amikor megkérdezték miért nem keresztelkedik meg, ha ennyire elragadta őt Krisztus tanítása azt válaszolta, mert még nem látott huszonnégy órás keresztyént. Ennek a gondolatnak a szomorú párja, amely szerint keresztyénség nem létezik. De igenis vannak Krisztus- követők, akik egész életüket, minden órájukat krisztusi emberként tudják megélni. Voltak emberek, mint Assisi Ferenc, akik nemcsak vagyonukat osztogatták szét, szent tékozlással az emberek között, hanem egész életüket Istennek áldozták Isten szolgálatában, magukra mit sem gondolva. Assisi Ferenc úgy is nevezte magát Poverello, Isten szegénykéje . Neki köszönhető, hogy a középköri elsekélyesedő egyház újraéled.. Valami szent, bolond tékozlással oda tudta dobni életét Jézusnak.
Vagy gondoljunk Albert Schweitzerre. Mennyire értetlenül szemlélték kortársai, hogy a világhírű orgonaművész meglett felnőttként beiratkozik az orvosi egyetemre, hogy aztán végleg eltemetkezzék Lambarénében és ott gyógyítsa a feketéket. Micsoda őrült pazarlás.
Vagy Martin Luther Kingre, akit előre figyelmeztettek, Vigyázz meg fognak ölni és csak ennyi szava volt, akkor is oda megyek és megölték. Ma is fedezünk fel olyan embereket, akik a maguk szerény módján szent-boldog tékozlással tudnak élni. Akik felső- belső kényszernek engedelmeskedve maguk sem tudják, hogy mit csinálnak, de Jézus tudja.
Van egy szép keresztnév a Kristóf. Ez abból származik, hogy Krisztoforusz és azt jelenti magyarul, hogy Krisztust hordozó. Kristóf az, aki a szívében hordozza a Jézus Krisztust. Adja Isten, hogy mindannyian ilyen Krisztoforuszok, Krisztus- hordozók legyünk. Mert minket is keres Isten és azt akarja, hogy amiként Mária testileg hordozta Jézust, mi is úgy hordozzuk lelkileg. ÁMEN

Elmondta Antal Tünde V. éves teológiai hallgató Komárom