2014 július 27

,,Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek.... „tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek." (Mt 11,25,29b)

Lekció: 1Jn 4,7-16
- Báró Eötvös Loránd, Dohnányi Ernő zongoraművész, Bourvil, Lermontov született vagy meghalt. 19 éve ezen a napon tört ki és ért véget a hatperces háború Izrael és Peru között.
Izráel – Gáza, Magyar vizlabdázók sikerei, hungris-bugris: Ambrus Attila cikke vagy Nagy Edith táborriportja.
- Ez a dicsőítő ima az Egyház védőbeszéde azokkal szemben, akik kudarcnak tartották Jézus működését és életét.

1./ Isten a „semminnek látszókat" választotta ki, hogy megalázza a gőgösöket.
- Általa van biztos útunk az Atyához. Az Atya Jézusra bízta, hogy akkor fedje fel Isten országának titkait, amikor ő akarja, és annak, akiknek ő akarja. Jézus és az Atya között tökéletes egyetértés lakik. Az egyszerű halászok elfogadták Őt, ezzel szemben a nagyok és hatalamsok elutasították.
- Isten ma is az egyszerű emberek által szólít meg bennünket. Éppen ezért sokan nem tudnak azonosulni vele, mert az evangélium egszerűsége tart vissza sokakat, annak elfogadásától.
Isten szeretetének a titkát tehát Krisztus által ismerhetjük meg. Akik azonban bölcsnek és okosnak gondolják magukat, s inkább arra törekszenek, hogy mindenre magyarázatot találjon értelmük, azok messze járnak ettől a titoktól. Az isteni szeretet megtapasztalása, elfogadása és viszonzása sokkal inkább kíván tőlünk egyszerűséget, mintsem komoly értelmi megfontolást. Hitünk természetesen értelmi megalapozást is kíván, de ennél fontosabb az Istenre való ráhagyatkozás, a kegyelem elfogadása, szívünk megnyílása az Úr felé.
Kegyelem (görögül ,,kharisz'', latinul ,,gratia''). A teológiában a kegyelem Isten személyes, az emberhez lehajló jóindulata, amellyel egyáltalán nem tartozik az embernek. A kegyelem jelenti e jóindulat hatását is, vagyis azt, hogy Isten saját magát adja az embernek
- Jézus a szívet emlegeti, az ember lényegét, amely benső személyes egységének, teljességének és magányának forrása. A Biblia szerint a szív jelenti létünk legmélyét, ahol legszemélyesebb létünk sűrűsödik. Mégsem ismerjük a szívünket, vagyis saját magunkat, csak sejtéseink vannak róla. Felszínre bukkanó szavaink és gesztusaink nyomán új és új meglepetések érnek bennünket. Ha néha sikerül valóban belehallgatni szívünk mélységébe, akkor azt halljuk, hogy a mélység a magasságot hívja: szívünk az isteni lét után kiált. A szív mélye mélyebben van, mint a tudatalatti világ és a végtelenre nyíló, táguló üresség. Üresség? Ott kellene lennie Istennek, a mi Teremtőnknek. De ott van e?
- Az nap mint nap vétkező ember legkínzóbb bizonytalansága: nem szakadt e meg az összeköttetés Isten és saját szíve között. Bizonyos önmagán túlról érkező jelzéseket ugyan felfog – ez a lelkiismeret –, mégis a kinyilatkoztatás nélkül bizonytalanságban marad afelől, hogy mennyire élő s maradandó ez a kapcsolat. Az evangéliumból a legigazibb evangélium, örömhír nem más, mint Jézus szívének dobogása, vagyis hogy az ember szíve, az én szívem is képes az Istenre.
- A terheit, keresztjeit hordozó ember segítséget keres. A biztos segítséget Jézus Krisztusban találhatjuk meg. Bíztat bennünket, akik terheket hordozunk, hogy bátran forduljunk hozzá. Sőt azt a feladatot is ránk bízza, hogy a roskadozó embert hozzá vezessük, Aki meg tudja erősíteni.
- Jézus afölött örül, hogy az okosak elől elrejtve maradt tanításának értelmes, s az egyszerű emberek befogadták azt.
2./ Jézus imája nemcsak akkor volt időszerű, mikor elhangzott, hanem ma talán még inkább az. Mert gondoljuk arra, hogy korunkban hogyan bálványozzák a tudást, a tudományokat. Minden komolyabb, felelősségteljesebb álláshoz, érettségi, vagy netalán diploma szükséges. A diploma, érettségi követelményei évről évre növekszenek, már-már a tejesíthetetlenség határáig. A magas követelmények már kisiskolás korban elkezdődnek. Megdöbbentő tapasztalat számomra, hogy gyerekeknek tanítva a vallást, néha-néha megkérdezem vagy elmondják, hogy miket tanulnak. Elképesztő számomra, hogy bizonyos dolgokat már harmadikban megtanulnak, amit én annak idején mondjuk ötödikben tanultam meg. Ez a feszített menetrend azzal jár, hogy ha valaki nem fogja fel elsőre, ha valaki egy lépéssel lemarad, akkor azt a lépést szinte lehetetlen behozni. Remek alkalmat ad a feszített tanulmányi rend arra a gyerekeknek, hogy már korán kialakuljon benne egy kisebbségi érzés, amit aztán végighurcol egész életén.
- Korunk tévedése abban áll, hogy azt képzelik: a tudás megtanít élni. Ez egy óriási tévedés. Emlékszem, hogy az egyetemen a teológiát - a szent tudományt - tanító professzoraim között voltak olyanok, akik tudása kétségkívül igen magas nívón állt, de emberségből elégtelenre vizsgáztak volna.
Sokan azt képzelik, hogy a vallás a hit is az ismeretek halmaza. Ha így lenne, akkor a Szentírás egy hatalmas enciklopédia lenne, telis-tele mindenféle ismeretekkel. Az képzelik, hogy a teológia, mint tudomány elegendő a hithez. Ezzel szemben áll tapasztalatom. Az egyetemen sikerült eljutni odáig, hogy megírtam a licenciátusi dolgozatom, precízen, eleget téve a tudományos követelményeknek 63 oldalon keresztül. Minap a kezembe került ez a dolgozat. Elgondolkodtam, hogy próbáltam volna meg ennek a dolgozatnak nyelvezetén, szintjén keresztül tanítani a vallást, biztos, hogy egy hét múlva senki se járt volna vallásórára.
- Az evangélium nem használati utasítás az élethez, hanem maga az élet. Ha megáll a szív, és megszűnik az élet a tudomány egy lépést sem tehet már az érdekünkben. Egy okos szót sem tud szólni hozzánk, ha lebénul az agy. Egyetlen vigasz-sugarat sem tud küldeni nekünk, ha műtét közben az orvos kezében megbillen az operálókés, a szike. De nem tud felemelni egy levertségből, megaláztatásból, lelki ernyedésből sem. Nem oldja meg a szenvedést a bánatot, a céltalanságot és legkevésbé a halált. Ha az ember elveszítette a hitet, hogy örökké él, teljesen mindegy, hogy csak néhány órája, vagy még néhány éve van hátra. Ebből is látszik: az órák és a napok fontossága, vagyis a tudomány áldásainak értelme is csak az örök élet hitében válik igazán értékessé.
- Az evangélium, a keresztyén hit az, ami igazán értelmet ad életünk minden percének, és megtanít úgy élni, hogy értelme legyen minden gondolatunknak, szavunknak, cselekedetünknek. És itt nincs szükség a tudományok tolvajnyelvére, elvont ismeretek, információk tömegére, kitűnő bizonyítványra, diplomára, csak Istent befogadó egyszerű szívre.
- Úgy tűnik, hogy a hit világában egy egyszerű embernek könnyebb dolga van, mint egy tudósnak. Hiszen gondoljunk bele: hány meg hány tudós szenved meg éveken keresztül hitéért, mert bizonyos hitigazságokat nem tud összeegyeztetni emberi tudásával: hogyan lehet az Isten emberré, hogyan lehetséges a Szentháromság és még sorolhatnám tovább.
Az egyszerű ember ezzel szemben nem csinál problémát a hitigazságok értelmezéséből: éli a hitét és megtapasztalja annak értelmét.
3./ Ez azonban nem zárja ki azt, hogy hitünk érdekében bizonyos tanulmányokat kellene folytatni. Akármilyen furcsán hangzik: ez minden megkeresztelt ember kötelessége. Hitünk kimeríthetetlen és végtelen. Abban a pillanatban, mikor valaki azt mondja: nekem ez már tökéletesen elég, elkezd visszafelé csúszni.
A hitéletben csak előre-, vagy hátramenet van, megállás nincs. Oly szomorú tapasztalnom, hogy abbamaradt képzés, hittan miatt a felnőtteknek valami rettenetesen zavaros fogalmai vannak hitünkről. Ezek a zavaros ismeretek kitűnő alkalmat adnak a szektáknak, hogy megzavarjanak minek és eltérítsenek ősi kálvini hitünktől.
Művelni kell tehát hitünket. Amíg megteheti valaki vallás- és bibliaórákra jár. A hittan nemcsak konfirmációig szól. Az igazi az volna, ha a szülők is járnának vallásórákra.
Művelni kell hitünket olvasmányok alapján. Mindenekelőtt a Szentírást olvasva, ami Isten szava hozzánk. Aztán különböző lelki olvasmányokat olvasva. Ma ezeknek a lelki és vallásos könyveknek széles választéka áll rendelkezésünkre. Kérdezzük meg, kérjünk tanácsot lelkészeinktől, s ők biztos tudnak ajánlani egy-egy jó könyvet és a beszerzésében is segítenek.
Kedves testvéreim! Ez legyen a mai vasárnap üzenete: ne dőljük be a tudományok mindenhatóságának, hanem mindenekelőtt hitünket tartsuk szem előtt. Azt a hitet, mely megtanít élni, mely értelmet ad életünk minden percének, s azt a hitet, melyet törékeny cserépedényben őrzünk: ezért azt szüntelen ápolni és fejleszteni kell. Ámen