Térerő nélkül is erő volt abban a térben, ahol idén augusztus 11-15 között a Reménység Háza ifjúsága táborozott. A Libán-tetői Szeretet és Békesség Hajlékában, amelyet a magyarországi Apostol Péter egykori erdélyi missziós presbiter saját kezűleg épített, a fiataloknak lehetőségük nyílt a bibliaórák mellett ismerkedni, barátkozni és szórakozni is. A táborban az előadók (Nemes Emil főszervező, Nagy Veress Hajnal nagymohai lelkipásztor és Rátoni Botond lelkipásztor a Szentírás mellett Rudyard Kipling A dzsungel könyve című műve alapján bírták gondolkodásra az ifjúságot. A tábor sikeréhez a közösségépítő játékok, a környéket feltérképezni segítő portyajáték és a tájékozódási verseny, illetve a Zetelaki-tónál való strandolás és kajakozás mellett nagyban hozzájárultak az éjszakába nyúló tábortüzes éneklések is. Utolsó előtti nap pedig egy jutalomkirándulásban is részesültek az ifjak: a békási szoroshoz és a gyilkos tóhoz látogattak el. A hangulatról beszéljenek a képek.

Ma megkereszteltük Nemes Dorkát és Magdó Júliát. Isten éltesse őket, szüleikkel, családjukkal együtt. Rég nem volt gyülekezetünkben ilyen "gazdag" gyermek érkezés. A kijáratnál kitettük a setétpataki táborunkban nemezelt faliszőnyegünket. Gyertek el nézzétek meg milyen ügyesek voltak az asszonyaink, lányaink. A fényképeken Magdó Júlia keresztelője.  

„Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet." 71. zsoltár 16 -18 versei Hogyan értékelte a 71. zsoltár írója a vele történt dolgokat? És ti hogyan értékeltétek a veletek történt dolgokat?1. Isten – szikla – rubinkő.A baj idején, a veszedelem alkalmával az ember természetes reakciója a menekülés. De nem mindegy, hogy hova menekül az ember. Sokan sokszor csak azt látják lehetőségnek, hogy megpróbáljanak elmenekülni a nehézségek elől, de ez hiábavaló igyekezet. Az istenben bízó ember számára az a kiváltság, hogy odamenekülhet Istenhez, akinél segítséget, védelmet, vigasztalást talál, mint egy megközelíthetetlen, bevehetetlen sziklavárban.A kapcsolatok számos szakaszon mennek át, egy tartós kapcsolat vagy egy házasság a mai vilá

2014 július 11-13 Reménység Ház család tábora Setétpatakon Örömmel, nyitottsággal, nem kis izgalommal érkeztünk meg a Reménység Háza által szervezett setétpataki családtáborba. Rövid idön belül az erdő övezte csendes, varázslatos tisztás megtelt a 33 gyerek vidám nevetésével. Tizenöt családnak nyílott lehetőség találkozni, ismerkedni, barátkozni, közelebb kerülni egymáshoz. A rendezvény fő célja a családi kapcsolatok ápolása valamint a családok közti kapcsolatok megteremtése, fejlesztése volt. Ezt szolgálta a Nemes Emil lelkész által tartott elöadás, mely során különböző családtipusokat ismerhettünk meg. Ezt követően csoportmunkán belül elemeztük azokat, majd egy rövid színpadi képpel és a csoportok által megtervezett élő szoborral fejeztünk be. Meghitt, kegyelmi pillanatokat élhettünk meg a nyolc állomású spirituális imaúton. A hétköznapok zajától visszavonultan, a természet csendjében járhattunk be egy szimbolikus utazást, mely közelebb hozott a „Ki vagyok én?" kérdés válaszához. A

„Az én házam, az én váram!" szász eredetű mondás címet viselő kiránduláson vett részt a Brassói Református Ifi és a Sepsiszentgyörgyi Szemerjai Ifi szeptember 29-én. A brassóiak számára ez a kiruccanás a januári „Vártemplomok" kirándulás folytatása volt, míg a szentgyörgyi ifisek első ízben kerekedtek fel történelmi látványosságok megtekintésére.Első célpontunk a Fogarasi vár volt. Bár a hattyúk megcsodálása, fényképezgetése igencsak lekötötte a figyelmünket, egy kis időre mégiscsak bevettük a várat. Annak ellenére, hogy a történelem folyamán mindig magyar tulajdonban levő Fogarasi várban ma már egyetlen magyar felirat sem áll, s még a nevek is elrománosítva vannak kiírva, tájékozott tárlatvezetőnknek köszönhetően sok érdekes tényről és mende-mondáról hallottunk, ami magát a várat és annak egykori lakóit illeti.Második állomásunk Nagyszeben volt. Erdély egykori legnagyobb szász városában Balázs Enikő idegenvezető kalauzolt el bennünket. Megtekintettük a várfalakat, a várostoronyból fen