Zsíros kenyeres időutazás

Időutazógép indult útjára a Brassói Ifi szervezésében november 16-án, szombaton a Reménység Házában. A több mint ötven óvodás és I-IV. osztályos kisgyerek, illetve a közel 20 szervező célpontja első nap Jónás kora volt. Végigjártuk a Tarzisba vezető utat, átéltük a hajó viharos viszontagságait, és a cethal gyomrában elhangzott, bűnbánó könyörgéseket is megpróbáltuk elképzelni. Miközben elénekeltük többek közt azt is, hogy „Enyém is e történet, mindenki meglássa", elkészültek a kék papírhalak, hasukban az engedelmességet tanuló Jónással. A ninivei történések fényében érthetőbbé vált az aznapi aranymondás: „Bármit mond nektek, tegyétek meg." Jn 2,5
A gyerek-evangelizációs hétvégén, amelyet a gyerkőcök csak úgy emelegetnek, „a Zsíroskenyeres", a lelki táplálék mellett természetesen a tízórai sem maradhatott el. Kicsik és nagyok egyaránt egyetértettek abban, hogy sehol máshol nem esik ilyen jól a lekváros és a zsíros kenyér − ezt egyébként az elfogyott kenyérmennyiség is alátámasztja. Miután mindenki jóllakott, a bevitt kalóriákat az udvaron égettük el. A játék generálta felszabadult öröm mellett a gyerekek közvetlenül megtapasztalhatták, hogy most is megérte szót fogadni, a beharangozott kinti foglalkozásban senki nem csalódott. Vasárnap reggel, ha nem is mindenkivel, de az előző napi résztvevők nagy részével ismét találkoztunk, sőt új arcokat is köszönthettünk körünkben. Ezúttal az időutazógépet Jézus feltámadásának mozzanatához irányítottuk. Magdalai Mária szemszögéből közelítettük meg ezt a történetet, és eljutottunk arra a felismerésre, hogy akit először kertésznek nézett Mária, valóban az élő Krisztus. A kifestős kiszínezése alatt Isten dicsőségére dalra fakadtunk, hisz Ő „Nem mond le rólad, vissza fogad téged, és karjába zár", és „Soha, soha nem hagy el". Ilyen biztató szavak hallatán az „Örüljetek az Úrban mindenkor!" Fil 4,4 felszólítás nincs is amiért kivitelezhetetlennek tűnjön. Istentisztelet előtt nem maradt el a tízórai, és ki is szaladgáltuk magunkat, hogy türelmesen végig tudjuk hallgatni a prédikációt, amelyből megtudtuk, hogy nem csak mi gyerekek, de a felnőttek is szeretnek néha elrejtőzni. Ki hitte volna? Ezután ez lesz az érvünk, amikor bújócskázni hívjuk majd őket, de nekik nem füllik a foguk rá.  Istentisztelet végén a gyülekezetnek röviden beszámoltunk néhány ének és az aranymondások tolmácsolása révén arról, hogy mivel is gazdagodtunk ezen az áldásos hétvégén:
Légy engedelmes és vidd az örömhírt!

Ambrus Melinda