2016 január 10

De az ÚR Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett, és egyiptomi urának a házában élt. 3Látta az ura, hogy vele van az ÚR, és mindazt eredményessé teszi az ÚR, amihez hozzáfog.  (I. Móz.39:2-3)

Lekció: I. Móz.37:1-11

Egy kedves gyülekezeti tag újév napján kezembe adott egy könyvecskét, Gyökössy Endre lelkipásztor Kézfogás a magasból sorozatából, aminek címe : Te mit Kérnél Jézustól? Hazaérve feltettem magamnak a kérdést, hogy mi az amit kérnék én Jézustól ebben az évben? Megfogalmazódott bennem sok minden, elmélkedésem után elolvastam a könyvecskét. A könyv a hibás imádság formáit taglalta, azt, hogy sokszor imádságaikban másokra ráolvassuk azt, amit a hétköznapokban nem merünk egymásnak elmondani, vagy esetleg csodaváró nemzettség vagyunk, akik azt szeretnénk, hogy Jézus csodái által mutassa meg hatalmát. Sok mindent kérünk, de vajon az jó számunkra? El kell fogadnunk az isteni tervet, hogy tudjuk azt a feladatot betölteni, amit Urunk szánt nekünk.
A mai textus a József történet egy kis része. A gyermekkorunk kedvelt története, mert jó a vége, de viszont mindig ki kell emelni azt a tény, hogy sok-sok mélységet át kellett élnie Józsefnek, amíg betöltötte azt az isteni feladatot, ami a történetből kitűnik.
József apja Jákób. Jákóbnak két felesége van Lea és Ráchel. Két testvérről van szó, a nagyobb Lea és a kisebb Ráchel. Jákób Ráchelt akarja elvenni feleségül, mert őt szereti, erre az apósa azt a kitételt teszi, ha el akarja venni, akkor szolgáljon neki hét esztendeig. Amikor letelt a hét esztendő becsapta az apósa Jákóbot, csellel Leát adja hozza, majd kéri Lábán, hogy még hét esztendőt szolgáljon neki, ha igazán Ráchel férje akar lenni. Tehát összesen tizennégy évig szolgált, hogy elvehesse Ráchelt feleségül. Milyen szép dolog manapság is milyen ritka az, ha egy férfi ennyire megküzd azért, hogy a szeretett lányt vegye feleségül. Ebből a poligám házasságból tizenkét fiú és egy lány születik. Ráchelnek hosszú időn keresztül nem születik gyermeke, majd két fiúgyermeket szül Józsefet és Benjámint, de Benjámin szülésénél meghal. Ilyen körülmények között született József, akit a tizenkét fiú közül a legjobban szeretett Jákob, talán azért, mert a szeretett feleség gyermeke, Benjáminra lehetséges, hogy neheztel szerelme elvesztése miatt. József kapja mindig a legszebb ajándékot, a legszebb ruhát, az úgynevezett cifra ruhát.
Jákób kivételezett Józseffel, innen indul az elhibázott szeretet és a gyűlölet a családban. Ebben a helyzetében megengedi a tizenhét éves József magának, hogy rossz híreket hordjon haza testvéreiről apjának. Pedig idegen földön vannak, idegen törzsek között élnek, úgy illene, hogy szeressék egymást és ne csak a juhokat őrizzék, hanem egymás békességet is. Jákób elrontja a gyermeknevelést, különbséget tesz gyermekei között. Innen származik majd minden irigység.
Időnként szükséges megvizsgálni azt, hogy az irigység és a gyűlölet, milyen fizikai következményekkel jár egy ember, a család vagy a társadalom életére nézve. Kísérletekkel mutatták azt ki, hogy az irigység gátolja a normális, jó emésztést. A vizsgálat során kiderült az, hogy az ott tartózkodók közül nagy részének azért voltak gyomorhurutos panaszai, mert valakire féltékenyek voltak, vagy éppen gyűlölködött.
Egy másik vizsgálat közben, ha valaki meghallotta azt a szót, hogy anyós, após, vej, meny, azonnal nagyobb mennyiségű gyomorsavat termelt a gyomra. Egy szó, vagy egy név hallatán fölmegy a pulzusunk, összeszűkülnek az erek, megnő a szívdobogás intenzitása és komoly fizikai problémákat okoznak.
A régiek is tudtak valamit, amikor meghatározták, hogy ha valaki irigy, azt megöli a sárga irigység, mert az irigység betegség, lelki betegség, ha az embert birtokában tartja, akkor mérgében az epe működése nem lesz tökéletes, az ember bőre meg sárgás lesz. Az irigy embernek lehet olyan epés, rosszindulatú a megjegyzése.
Az igazi irigység alattomos, lassan rágó, hirtelen robbanó, sokáig titkolt érzés, ami igyekszik nem annak mutatkozni, ami. Megöl a sárga irigység.
Sokszor mi is olyanok vagyunk, mint Jákób gyermekei, nem tudunk igazán testvérek lenni, hanem csak a rossz híreket hordozzuk egymásról. Az irigység eltávolít embertársainktól.
Eltávolodunk egymástól és csupán a rossz hírek maradnak meg. Jákób pártoskodó szeretetének az lett a következménye, hogy még egy jó szót sem tudtak egymásnak mondani. Elveszett a szeretet, elveszett a jóindulat, elveszett a bizalom, elveszett a jó szó és maradt helyette az irigység. Amikor minden elveszett akkor adott Isten egy álmot Józsefnek. Azt álmodta, hogy a Nap, a Hold és tizenegy csillag meghajolnak előtte, meg, hogy a testvérek kévéi meghajolnak az ő kévéi előtt. Vagyis azt, hogy majd egyszer Jákób és a testvérek meghajolnak József előtt. Még az édesapa is megdorgálja Józsefet álmai miatt. Viszont József életében az álmok által is megmutatja Isten a hatalmát.
Amikor sok mindent tönkreteszünk, akkor Isten ajándékoz valamit, amit mi nem is érdemlünk meg. Azt a ruhát, amit apjának vétek volt csináltatnia Isten prófétai köntössé avatta, nem azért, mintha József megérdemelte volna, hanem azért, mert benne volt az isteni tervben. Milyen nagy Isten kegyelme, hogy amit mi tönkreteszünk, azt Isten meg tudja szentelni, még abból is jót hoz ki. Fogadjuk el Isten kezéből az álmokat, ne úgy fogadjuk el, mint akik magunk arcára akarjuk azt formálni, hanem próbáld meg a magad arcát, a magad elképzeléseit, a magad szívét Isten kijelentéséhez igazítani. Merd álmodni az Istentől kapott álmokat! Csak akkor születnek nagy dolgok az ember életében, ha el meri fogadni Isten kezéből az álmokat, ha van bátorságod álmodni valami szépről, jóról, nemesről és Isten szerintiről. De az igazi álmokkal járnak a nagy megpróbáltatások is. Az igazi szép álmokért minidig vállalni kell a gyűlöletet, a haragot, a szenvedést. Testvérei nem bírják elviselni, amikor József elmeséli álmait, mert érzik, hogy valami nemesre, többre van elhívva, mint ők. Mert a gyűlölet mindig ki akarja dobni a szépet, a nemeset, az istenit.
Jézusnak is volt egy szép tiszta álma, hogy bejuss a mennyeknek országába és az álmát a tanítványokra bízza, elmondja, hogy küldelek, mint bárányokat a farkasok közé. A világon nyomorúságotok lesz az álmokért, de nem féljetek én meggyőztem a világot. A becsület, őszinteség, hit, szeretet álmaiért mindig együtt jár a szenvedés is.
A testvérek egy idő után úgy is nevezik Józsefet, hogy álomlátó. Jákób egy nap elküldi szeretett fiát, hogy keresse meg a háztól távol dolgozó testvéreket. Amikor megpillantják, rögtön mondják: Itt az álomlátó! József akkor 17 éves volt. 17 évesen álmai voltak. Milyen jó annak az ifjúnak, akinek álma van a jóról, a szépről, a nemesről. József testvérek helyett ellenséget talál. Mennyire fájhatott az neki, hogy a testvéri kezek letépik a ruhát róla és a sárba tapossák. Mert mindig fáj nekünk, ha letépik rólunk a testvérek a cifra ruhát. Mert mindenkinek van Istentől kapott cifra ruhája. Tudásod, sikered, jó eredményeid, de az irigy testvéreid lerángatják rólad, hogy megakadályozzanak abban, hogy álmaid légyenek, hogy haladj az jó úton.
Hova juthat az ember, aki gyűlöl? Egészen a gyilkosságig. Elhatározzák, hogy megölik Józsefet, de Rúben a nagyobbik testvér meg akarja menteni, Isten a legnagyobb gonoszságban is oda rendeli szeretetének fénysugarát, mert akiről Isten azt akarja, hogy életben maradjon a cifra ruha nélkül is, a kutak mélységében, a szeretetlen szívek között is életben fog maradni. Volt a közelben egy kiszárad kút. Rúben tanácsára abba dobták bele Józsefet. Vannak ilyen kutak, egyedülvalóság, árvaság, özvegység. Ezeknek a kutaknak magas, meredek oldala van, nem lehet kijönni belőlük. József összekötött kezekkel ott fekszik a kút mélyén. Lehet, hogy a kígyók és bogarak átmásznak az arcán. A testvérek mintha mi sem történt volna, nyugodtan esznek a kút mellett. Sok ilyen kenyerező ember van, aki nyugodtam megteríti az asztalát és nem érdekli, az, ha akár a családban van éhező.
Bármennyire mély is a kút, aki felfele néz, az láthatja az eget. Nincs olyan mély kút az életben, ahova be ne ragyogna az ég egy tenyérnyi darabja. Nincs olyan mély kút, ahova ne tudna behullni Isten vigasztalása.
Decemberben nagyon sok dolgom összegyűlt és egy nap csüggedten mentem az utcán úgy éreztem már meghaladnak a feladatok, amikor megpillantottam a falon egy feliratot: Nézz az ég felé! Abban a pillanatban arra gondoltam, hogy Jézus még az utcák falait is fel kell iratozza, hogy észhez térjek, hogy nyugodjak meg és bátran nézzek az ég felé.
A testvérek abban bízva, hogy megszabadulnak Józseftől és még pénzt is kapnak érte, eladják áron alul rabszolga kereskedőknek. De valamiképpen el kell számolni az édesapának a gyermekről, azt hazudják vadállatok tépték szét a ruháját. Sokszor még a vadállatoknál is gonoszabbak tudunk lenni. A vadállat csak akkor tépi szét a másikat, ha éhes. Mi emberek mit teszünk? Széttépjük egymás boldogságát, egymás békességét, nem azért, hogy nekünk legyen , hanem csupán irigységből, hogy a másiknak ne legyen. Ott állnak a hazug gyermekek az apjuk mellett, akik szívük szerint megölték volna Józsefet, akik eladják rabszolgának saját testvérüket, most pedig képmutatóan vigasztalják apjukat. Milyen fájdalmas gyász ez.
Józsefnek 450 kilométert kellett megtennie megkötözve a tevék mellet futva, amíg elérkezett Egyiptomba. Milyen keserves út lehetett ez a 450 kilométer. Nagyobb része sivatagon keresztül vezetett. Vajon gondolt-e most az álmaira? Lehet, hogy ott volt a kétely a szívében, lehetetlen, hogy beteljesüljön az álma, de éppen erre a rabszolga útra volt szükség ahhoz, hogy az álma beteljesüljön. Sokszor a mi életünkben is a fájdalom, bánat, rabszolga útján kezdődik el az álom az életünkben. De csak úgy, ha Isten kezébe teszed le a lépéseket, tudva azt, hogy minden lépésedet vigyázza.
Egyiptomban József Potifár rabszolgája lesz. Mit jelentett akkor rabszolgának lenni? Az akkori törvények szerint a rabszolga csupán beszélő szerszám volt, ha a rabszolgatartónak a lába vadászat közben megfázott, akkor joga volt a megfázott lábát a rabszolga felvágott gyomrába megmelegíteni. De József magával vitte otthonról a régi imádságokat és azt az Istent, akiről tudta, hogy Egyiptomban is Úr.
Odalett az otthon melege, de az Úr vele volt. Isten sokszor úgy van velünk, hogy közben alávitetünk. Sokszor ilyen helyzetben értjük meg igazán Isten kegyelmét. Nem azért van velünk Isten, mert megérdemeljük, hanem mert Isten kegyelmes. Ne felejtsd el az álmaidat, amikor alávitetel és elszakadsz sok-sok számodra kedves dologtól, Istennek mindig van egy ajtója, mit kinyit előtted. Ezért olvassuk azt, hogy látta Potifár József életében, hogy Úr vele volt. Megérezte, kisugárzott belőle a békesség, a hit, mi is sokszor vagyunk így, hogy megérezzük azt, ha valakiből békesség árad. József Isten élő prédikációja volt.
Potifár megbízik benne ,de újra a megpróbáltatás, Potifár felesége el akarja csábítani Józsefet, nem engedelmeskedik és e miatt a börtönbe kerül, megint ott a mélység, ott lenne a lehetőség, hogy elfelejtse álmát.
A papagájokat szokták úgy beszélni tanítani, hogy egy sötét lepellel letakarják a kalitkát és addig ismétlik a megtanítani kívánt szót, amíg a madár is ismételni kezdi. Ha nem terítenék le, izegne-mozogna, nézelődne, és nem figyelne arra, amit meg kell tanulnia. Mennyi minden zsúfolja tele a mi mindennapjainkat is és így vonja el a figyelmünket Istenről. Elvileg tiszteljük őt és istenhívőnek valljuk magunkat, mégis kihagyjuk döntéseinkből. És mivel nagyon szeret, szeretné maga felé fordítani a mi figyelmünket letakar kizárja a külső sok- sok ingert. Hogy tanuljuk meg a szót, amit Ő akar mondani, és amit csak Ő tud tanítani. Az életünk függ attól, hogy halljuk-e Őt. Isten úgy teremtette az embert, hogy egyik lábával a látható világban a másik lábával a láthatatlan világban éljen. Sok földrengés van itt a földön, de ha szilárdan állunk a láthatatlan talajon, lábunkon szilárdan állhatunk. Aki végzi küldetését bírja az élet viharait. Isten a nevelést határozottan teszi. József a börtönben találkozik a fáraó főpohárnokával, akinek Isten segítségével megfejti az álmát, és aki a kritikus pillanatban említést tesz Józsefről a fáraónak, minek következtében a fáraó előhívja Józsefet a börtön mélyéről, és Egyiptom vezető emberévé teszi. Büntetett rabszolgából Egyiptom vezető emberévé csak úgy válhatott, hogy először börtönbe került. De Józsefnek még tanulnia kell még két évet, mert csak akkor kerül a pohárnok a fáraó elé. Kihívják, hogy fejtse meg a fáraó álmát, vallja, hogy nem ő, hanem Isten ad választ a fáraó álmára. Hallatlanul merész kijelentés ez, mert ellentmond Egyiptom ideológiájának, mindannak, amit az akkori egyiptomi iskolákban templomokban tanítottak, tudniillik, hogy az istenek titkaiba beavatott varázslók fejtik meg az álmokat. Egyiptom egész kultusza tehetetlen. József nem támad, hanem megvallja a hitét. Mivel megfejti a fáraó álmát Egyiptom második embere lesz. Hihetetlenül kiegyensúlyozott ember József nem omlik össze a próbák alatt, de nem szédül meg a hírtelen felemeltetéstől sem. Mi az oka ennek, az, hogy mindig Istennel van dolga Isten színe előtt áll a rabszolgapiacon, a kútban, Potifárné hálószobájában és a fáraó tróntermében is.
Isten mindenkinek készített küldetést, de ki kell járnunk az Ő iskoláját ahhoz, hogy betölthessük az ő akarata által.
Az álom útja formálódik és beteljesedik. A fáraó álma az, hogy hét bőséges és hét ínséges esztendő lesz. A bőség idején raktárokat készítenek, ahova a gabonát elraktározzák, így a föld sok tájáról érkeznek az éhség idején Egyiptomba. Így jönnek el József testvérei is gabonáért. Itt teljesedik be József álma, amikor a testvérek leborulnak előtte. József próbára teszi őket, és amikor látja, hogy most már igazán szeretik egymást, felfedi kilétét. Nagyon szépen mondja, hogy ugyan rosszat terveztek ellene, de Isten terve jóra fordította azt. Aki igazán szereti Istent és testvérét az megbocsát. Lett volna mit szemükre hánynia, de nem teszi, mert ahogy Pál is mondja:" A szeretet nem gerjed haragra".
Ebben az évben is legyen a te életed élő prédikáció, még akkor is, ha okod van a haragra.
Thomas Mann a József és testvérei című regényében nagyon szépen és színesen eleveníti meg a bibliai történetet. Az író egy mondatát szeretném idézni:" Fontos, hogy oda jussak, ahová Isten rendelt". Úgy legyen! Ámen.

Antal Tünde teológiai magiszter, vallástanár