-
Bejelentkezés
Login Login form
2016 december 4 Advent II.
"Az igazak várakozása örömre fordul..." (Példabeszédek 10,28a)
Lekció: Máté 25, 1-13
- te mitől félsz? Minden: tv, rádió, újság mennyi mindentől kell félnünk. árvízek - járványok, éhhaláltól vagy elhízástól. Bevándorlóktól - vagy terroristáktól. Felesleges idegeskedéstől - steresszoroktól.
Gazdasági-politikai elit: félelemben tartani a tömegeket.
Ha pangás van jön a riogatás: globális felmelegedés - légszennyezettség, erózió, stb.
„Félnek kockáztatni, félnek veszíteni, de félnek nyerni is, mert félnek az irigységtől, félnek szeretni, mert félnek az elutasítástól (...), hogy megöregszenek, hogy meghalnak, félnek, hogy csak a gyengeségeik miatt veszik észre őket, és nem figyelnek föl az értékeikre, vagy hogy egyáltalán nem veszi észre őket senki, sem a gyengeségeik, sem az értékük miatt. Félelem, félelem és félelem. Az élet a félelem birodalma.” /Paolo Coelho/
Van-e valami vagy valaki, aki megnyugtasson, bátorítson, megvidámítson és nem a depresszió, elszigetelés és az élettől, világtól való megundorodás alapköveit letegye? Percemberek maradunk? - s ne csak arra figyelünk nehogy elessünk?
Ha csak ennyi kell, akkor Ige sem kell! Templom sem!
De itt vagytok: s talán ez azt jelenti, hogy mást, többet akartok.
Adventben vagyunk. Haladunk a karácsony felé. És ez jó.
Mindenki várja a karácsonyt? Sajnos nem! Akinek nem jelentett semmit az előző, annak ez sem fog többet jelenteni. Sokan nem várják úgy, ahogy mi azt tesszük.
megértem: magányosnak - éhség érzete van. A társadalom peremére szorítottat, a "szeretet ünnepén" sem számíthat másra. S vannak még, akiket nem viselne meg, hogyha idén nem volna karácsony.
De mi várjuk - és ünneppé válik az Advent.
Várni - várni: nem tanultuk meg és nem szoktunk hozzá - a sebesség évszázadában élünk - s add Uram, de most rögtön! - vannak dolgok, amelyekre érdemes várni !
Mire? - Isten jutalmazására. Az Ajándékra ! Az, aki hisz ebben, életerős hittel rendelkezik. A feltétel: igaznak kell lenni.
Kik ezek? - az, aki bölcsességet beszél - akiben az Úr félelme lakozik.
De ez nem jelent privilegizált titulust. A megpróbáltatásokat ők is ki kell állják.
Az adventi út ennek egy folyamata, mely folyamatos munkát, küzdelmet is jelent. Nem könnyű eljutni a végére. Kell ez nekünk?
"Az igazak várakozása örömre fordul..." : az ígéret.
Ez a rövidke igevers fiatalos lendülettel zsongja vissza gondolatban szívünk olyan repülabálnásan: ...vártam már eleget... Igen, ránk is fér már végre az öröm. Olyan ez, mint a hangulatfokozó lelki ajzószer, mert ezzel Isten visszaigazolja számunkra azt, hogy a sokszor türelmünket igénylő várakozásunk nem volt hiábavaló, mert most már az öröm vár ránk. Megpezsdül szívünk az izgalomtól, hogy vajon milyen jó dolog is történhetik velünk?... De mielőtt örömvadászatra indulnánk apró önvizsgálatra van szükségünk: „az igazak várakozása”... nos mennyire vagyunk mi„igazak”?... ne feledjük: ...„mert rész szerint van bennünk az ismeret”...
Mit vártok? - Biztonságot, jólétet, békességet, változást?
Kit vártok? - betegségben "csodadoktort", magányban és egyedüllétben az "ideális társat", vagy munka után a "bőkezű", aki duplán méri a fizettséget?
Nem ezt ígéri. Szerintem ennél többet. Örömet ! Lehet, hogy az álmunk, vágyunk. kitűzött célunk nem teljesül, de mégis örömben lesz részünk. Várakozásunk örömre fordul: megkapjuk Őt, Jézus Krisztust, aki által megérkezik az öröm életünkbe és ott is marad. Ámen